Family business. Only for relatives (Családi vállalkozás. Csak rokonoknak)

Írta: jhnnsclvn on január 10, 2010

Három hónappal ezelőtt, amikor az indexről letiltották az első blogjainkat, az újraindítást a Károlin dívó “Uram-bátyámos világ” elemzésével kezdtük:

“Szinte már vicc az a “rokoni” képződmény, ami itt létrejött – írtuk akkor. – A rektori teendőket ellátó rektorhelyettes (Balla Péter) egy püspök (Hegedűs Loránt) veje. Az egyetem legnagyobb karának, a bölcsészkarnak a dékánja (Szabó András), egy püspök (Szabó István) sógora. Ugyanezen kar dékánhelyettese – valójában a bölcsészkar diktátora (Kulcsár-Szabó? vagy Hansági? Ágnes) – pedig egy befolyásos akadémikus (Kulcsár-Szabó Ernő), az akkreditációs döntéseket befolyásoló képzési ági bizottság elnökének a menye.”

Uram-bátyámos világ egy magyar egyetemen (Jhnnsclvn)
Uram-bátyámos világ egy magyar egyetemen (Uniskandal)

Amikor ezt írtuk, még nem gondoltuk, hogy nem ez a vicc. Az igazi poén, hogy a botrányt kirobbantó csaló és közokirathamisító doktorandusz-tanársegéd, Mészáros Márton, Balla Péter rektor rokona.

A Károli Gáspár Református Egyetem abszurd képződmény, abszurdabb Móricz Rokonok című regényének világánál is. Itt hemzsegnek a rokonok, akik háromféle kategóriába sorolhatók: 1. Befolyásos családok selejtes tagjai, 2. Egymás rokonai, 3. Ennek a két kategóriának a kereszteződései, mint például a dékánházaspár, aki egymásnak is rokona, meg a Dunamelléki püspöknek is.

Néhány rokont említünk csupán a bölcsészkarról, bár bizonyára a többi karon is találnánk példát, ha nem is ilyen koncentrátumban…

Tovább a cikkhez…

The Szabó mafia (A Szabó-maffia)

Írta: jhnnsclvn on december 5, 2009

Kedves Olvasóink!

Az utóbbi napokban annyi posztot, hozzászólást, olvasói levelet kapunk bel- és külföldről, hogy türelmet kérünk, amíg mindegyikre válaszolunk. Örülünk az érdeklődésnek, az új problémák jelzésének és méginkább a konkrét javaslatoknak, amelyekből megoldásféle, de legalábbis tárgyalási alap látszik körvonalazódni. Egy olvasói hozzászólással azonban kivételt teszünk, annyira fontosnak érezzük ennek mondanivalóját, hiszen ez amellett, hogy a 168 órás cikkre reflektál, a korábbi posztjainkban (Trójai faló, Múltidézés, Sógorok párhuzamakciója) felvetett összefonódásokat több más oldalról, egyéni tapasztalatokból kiindulva, támasztja alá. Ezért nemcsak a Melczer-poszthoz érkezett hozzászólások alatt közöljük, hanem önálló posztként is:

A 168 órás cikk valóban jó, de sok részlet még hiányzik.

Az egyetem eredetileg a dunamelléki egyházkerülethez tartozott, de Szabó István (akkor még nem püspök úr) úgy próbálta védeni Szabó Andrást az illegális tevékenységeket rossz szemmel néző Hegedűs klántól, hogy az egyetemet közvetlenül a zsinat alá rendelte, gondolván, Debrecenből amúgy sem lehet odafigyelni a történésekre. De ez nem így van. Debrecen és a zsinat évek óta próbál rendet teremteni az egyetemen (2008 nyarán még a szenátust is felfüggesztették), de egyszerűen nem bír ezzel a maffiával: bárkit megrágalmaznak, lejáratnak, megzsarolnak, aki megpróbál közbelépni. Nem csak az irodalom-tanszéken, de mindenütt: mindennaposak a fenyegető telefonhívások, zsarolások, névtelen feljelentések, a diákok utáni kémkedés, pl. volt már olyan eset is, hogy a lépni kívánó diákot megpróbálták paranoid őrültnek nyilvánítani.

Kulin azért nem mer rosszat mondani Szabóékra, mert őket egy régi baklövés miatt a Fidesz támogatja, márpedig a Fidesszel mostanában nem jó haragban lenni. Eközben maga az egyetem a Jobbik egyik főhadiszállása. Így teljes a kép: az ország népét egymás ellen uszító jobb- és baloldal békében megfér egymással, ha pénzről van szó.

Tovább a cikkhez…