Pharisaic blames on the Rector Gábor Szabó laid by József Pál (Lehet-e örökös MAB-tagság?)

Írta: jhnnsclvn on március 26, 2010

Az alábbi cikket a Ravasz László Baráti Körtől kaptuk. (Az utolsó két mondatot mi fűztük hozzá – a szerk.)

„Lehet-e örökös rektorság?” címmel jelent meg egy cikk a Magyar Nemzet 2009. március 25-i számában. Az „örökkévalóság” a cikkíró Pál József számára azt a 7 évet jelenti, amióta Szabó Gábor a szegedi egyetem rektora. Cikke elején megemlíti a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet, „aki csak egy évig volt ebben a funkcióban”, majd hivatkozik a szegedi egyetem alapítási korára (1921-1948), amikor „több rektor volt, mint év”. Majd azt állítja, hogy az egyetemet irányító vezetői csoport mindössze 1%-nyi oktató „szemléletét és értékrendjét” képviseli, mi több, akaratát rákényszeríti „a hatalom berkein kívül rekedt 99%-ra”, többek között az erős és nagylétszámú bölcsészkarra, amelynek a szerző pozicionálisan erős (szakmailag annál gyengébb) tagja. A hatalomból való kiszorítottságra utalás amolyan freudi lapsus linguae. Búvópatakként vonul végig a szövegen, titkolt fájdalomként és félelemként: mi lesz, ha most sem ő, Pál József, kerül sorra a rektori székben, mi lesz, ha Szabó Gábort újraválasztják?

Ezért Pál József megkongatja a vészharangot. És hogy hatásosabb legyen, előveszi a politikai csodafegyvert: a 12 évvel ezelőtti „liberális képviselő-jelöltséget”. Ezzel most, alig két héttel a választások első fordulója előtt, végleg letaglózza, kiüti a ringből ellenfelét. Álszent retorikával, mint felvilágosult, demokratikus politikai pluralista, előbb bagatellizálja az egykori politikai hovatartozást, de aztán hamar előbújik belőle a Fidesz-győzelmet előre kiaknázni akaró politikai konjunktúralovag :

Tovább…

The Szabó mafia (A Szabó-maffia)

Írta: jhnnsclvn on december 5, 2009

Kedves Olvasóink!

Az utóbbi napokban annyi posztot, hozzászólást, olvasói levelet kapunk bel- és külföldről, hogy türelmet kérünk, amíg mindegyikre válaszolunk. Örülünk az érdeklődésnek, az új problémák jelzésének és méginkább a konkrét javaslatoknak, amelyekből megoldásféle, de legalábbis tárgyalási alap látszik körvonalazódni. Egy olvasói hozzászólással azonban kivételt teszünk, annyira fontosnak érezzük ennek mondanivalóját, hiszen ez amellett, hogy a 168 órás cikkre reflektál, a korábbi posztjainkban (Trójai faló, Múltidézés, Sógorok párhuzamakciója) felvetett összefonódásokat több más oldalról, egyéni tapasztalatokból kiindulva, támasztja alá. Ezért nemcsak a Melczer-poszthoz érkezett hozzászólások alatt közöljük, hanem önálló posztként is:

A 168 órás cikk valóban jó, de sok részlet még hiányzik.

Az egyetem eredetileg a dunamelléki egyházkerülethez tartozott, de Szabó István (akkor még nem püspök úr) úgy próbálta védeni Szabó Andrást az illegális tevékenységeket rossz szemmel néző Hegedűs klántól, hogy az egyetemet közvetlenül a zsinat alá rendelte, gondolván, Debrecenből amúgy sem lehet odafigyelni a történésekre. De ez nem így van. Debrecen és a zsinat évek óta próbál rendet teremteni az egyetemen (2008 nyarán még a szenátust is felfüggesztették), de egyszerűen nem bír ezzel a maffiával: bárkit megrágalmaznak, lejáratnak, megzsarolnak, aki megpróbál közbelépni. Nem csak az irodalom-tanszéken, de mindenütt: mindennaposak a fenyegető telefonhívások, zsarolások, névtelen feljelentések, a diákok utáni kémkedés, pl. volt már olyan eset is, hogy a lépni kívánó diákot megpróbálták paranoid őrültnek nyilvánítani.

Kulin azért nem mer rosszat mondani Szabóékra, mert őket egy régi baklövés miatt a Fidesz támogatja, márpedig a Fidesszel mostanában nem jó haragban lenni. Eközben maga az egyetem a Jobbik egyik főhadiszállása. Így teljes a kép: az ország népét egymás ellen uszító jobb- és baloldal békében megfér egymással, ha pénzről van szó.

Tovább a cikkhez…