András and Gabriella (Szabó András a Legfőbb Ügyészség fogalmazója)

2017. november 8.

Szerző: Kisjogász

Polt Péter legfőbb ügyész 2016. június 30-án Magyar István díjat adományozott Vaszlavik Gabriella legfőbb ügyészségi ügyésznek. Vajon mivel érdemelte ki? Csak nem azzal, hogy Szabó András hivatali visszaélését, témavezetésrablását, PhD-csalásokban való asszisztálását és okirathamisításait elsikálta? Hima panaszát Vaszlavik Gabriella válaszolta meg a Legfőbb Ügyészség részéről. Persze csak formálisan, mert érdemi választ nem adott. Szakmailag olyan gyatra, hogy ennél egy elsőéves joghallgató is jobbat írna. Tele van anyagi jogszabálysértéssel, mintapéldája a joggal való visszaélésnek. Ezeket majd legközelebbi posztomban elemzem. Itt most csak két vicces állítást emelek ki.

Vaszlavik Gabriella azon igyekezetében, hogy Szabó András befejezett bűncselekményét – ti. a hamis tartalmú, utóbb visszavont PhD-fokozatok odaítélését – visszaminősítse “nem pönalizált” szándékká, elismeri Szabó András potenciális bűnöző voltát. Szabó András kétségkívül elkövette volna a bűncselekményt – írja Vaszlavik a 3. oldalon -, ha Hima ebben nem akadályozza meg. Tehát csak Himának köszönheti Szabó, hogy nem ül most börtönben.

A másik vicces állítása Vaszlaviknak, hogy Mészáros két 2009. március 9-én kelt nyilatkozata, mely szerint aznap kezdi írni új témáról, új témavezetővel (ti. Szabó Andrással) a disszertációt, illetve aznap már be is fejezte és le is adta, nem mond ellent egymásnak. A “rendelkezésre álló dokumentumok szerint” – írja Vaszlavik – a témavezető-váltás kérése csak a korábbi állapotot szentesíti. Csakhogy Mészáros nem valamiféle korábbi témavezetésre utalt ominózus nyilatkozatában, hanem arra, hogy a “továbbiakban”, azaz 2009. március 9. után, a már leadott és elbírált dolgozatának legyen Szabó András a témavezetője! Vaszlavik Gabriella egészen biztosan nem “a rendelkezésre álló dokumentumokból” olvasta ki iratellenes magyarázatát. Ezt csak Szabó Andrástól hallhatta. Na de mikor? Hiszen Szabó Andrást, a bűnügy fő terheljét, ki se hallgatták. Mészárost és Ballát se. Meg se próbálták feloldani az ellentmondást!

Csak egy logikus magyarázat van erre. Vaszlavik Gabriella Balla beosztottján, a Károlin oktató Ibolya Tibor Fővárosi Főügyészség-vezetőn keresztül megkérte a terheltet, Szabó Andrást, hogy legyen olyan kedves, válaszolja meg helyette a megválaszolhatatlant. Mákné Portik Melinda rendőr, néhai Soltész Miklós fővárosi főügyész és Vaszlavik Gabriella legfőbb ügyészségi ügyész válaszai pont olyan amatőrök, részrehajlóak és szerecsenmosdatóak, mintha azokat maga a terhelt, Szabó András írta volna. Vaszlavik Gabriella azzal, hogy Szabó András idétlen magyarázkodását felvállalta, kiérdemelte a “kis keresztjét”. Most lássuk ezt a szakmaiatlan választ, amely olvastán minden joghallgatóban felmerül a kérdés: ha ilyen egy díjazott legfőbb ügyészségi ügyész, akkor milyenek lehetnek Polt és Ibolya közkatonái, a mezei ügyészek?

 

Reklámok

Coping with partiality (Az elfogultsági panasz kezelése)

2017. október 25.

Peti és Tibi, a sziámi ikrek

Szerző: Kisjogász

Ibolya Tibor, címzetes károlis oktató és címeres fővárosi főügyész kiakadt a Kúriára, amiért az szerinte összemosta a Legfőbb Ügyészséget a Fővárosi Főügyészséggel. Nos, a két intézménynek pont annyire nincs köze egymáshoz, mint az összegyógyult sziámi ikreknek. Polt és Ibolya szimbiózisban élnek. Egyik a Quaestor-ügyben falazott a másiknak, a másik a károlis ügyben az egyiknek. Ibolya már azt hihette, hogyha az ügyben legsúlyosabban terhelt Szabó Andrással megíratja a nyomozást megszüntető határozatot, ad acta teheti az ügyet. Hima azonban nem értette, miért nem emeltek vádat Szabó András ellen Bézsenyi Balázs határozata ellenére, amely befejezett bűncselekményként állapította meg az intellektuális közokirathamisítást. Tudni akarta, hogy miért nem bűncselekmény, ami pedig az.

A Legfőbb Ügyészség először nem tudta, mit kezdjen a felülvizsgálati kérelemmel. Előbb egymás között tologatták, majd Mike Sándor legfőbb ügyészségi ügyész visszapasszolta a Fővárosi Főügyészségnek “megfontolás végett”. Ebben már implicite benne van a kritika, hogy van mit megfontolni rajta, és a felülvizsgálatot lehetségesnek tartja.

Abban a cinikus magyarázatban azonban, amivel az elfogultsági panaszt elhárítja, benne van a poltpéteri-ibolyai ügyészség egész korrupt lényege. Már nincs mit áthelyezni másik ügyészségre, mert már nincs folyamatban levő ügy. Vagyis előbb érintettként elsikálják az ügyet, majd visszakérdeznek: milyen ügyet? Olyan ez, mintha a barátnőjét megölt fiút a saját apja mentené fel a bíróságon a gyilkosság alól. És amikor a lány szülei tiltakoznak, hogy helyezzék át az ügyet másik bíróságra, mert tudomást szereztek a bíró és a vádlott szoros rokoni kapcsolatáról, ezt a választ kapják: késő, a vádlott már jogerősen fel van mentve. Nincs mit áthelyezni…

aktatologatás

Elfogultság? Na de hol az ügy?

 


Claim against the dead Quaestor attorney (Panasz a halott főügyész ellen)

2017. október 21.

Szerző: Kisjogász

A Fővárosi Főügyészség Ibolya Tibor “címzetes” károlis docensnek az intézmény élére történő kinevezéséig még nyomokban normálisan működött. Előfordulhatott, igaz csak a nyári uborkaszezonban, hogy a beérkező ügyek automatikusan kerültek kiszignálásra. Így került a károlis bűnügy Bézsenyi Balázs csoportvezető főügyész elé, aki a törvényeknek megfelelően bírálta el, és már csak néhány adat begyűjtését kérte a BRFK-tól a Szabó András elleni vádemeléshez. Amikor IbolyaTibor 2012 nyarán megbízást kapott a Fővárosi Főügyészség vezetésére, kivette Bézsenyi kezéből a Szabó András elleni nyomozást, és másodállású munkahelyén, a Károli Jogi Karán íratta meg a sértettet lepattintó határozatokat – magával a terhelttel. Szabó Andrásnak egykori dékáncimborája, Domokos Andrea segített az ellene irányuló vádakat lehazudni, és helyette Himát rágalmazni. Ibolya Tibor Soltész Miklóst szemelte ki a Szabó-Domonkos féle védekező és ellentámadó irat szignálására. Azonban a rágalmazás olyan jól sikerült, hogy meg se merte Soltésznak mutatni, hanem vagy maga tette rá a kézjegyét, vagy a két jómadár egyikét kérte meg erre. Az irat végképp kiverte Himánál a biztosítékot. Ő persze nem tudta, hogy nem Soltész áll az irat mögött, hanem maga Ibolya.

Az ügyészek néha korán halnak sorozatom következő darabja a Soltész Miklós elleni panasz és a nevében szignált határozat hatályon kívül helyezésére irányuló felülvizsgálati kérelem. A Fővárosi Főügyészség ellen a sértett csak a Legfőbb Ügyészséghez fordulhatott. Ki fog derülni a Legfőbb Ügyészség reakciójából, hogy a két fővárosi ügyészség valóban olyan függetlenül működik-e egymástól, amint azt Ibolya Polt Pétert védő hisztérikus kirohanásában a Kúria ellen állította.

LÜ_Felülvizsgálati_1

LÜ_Felülvizsgálati_2

LÜ_Felülvizsgálati_3

LÜ_Felülvizsgálati_4

LÜ_Felülvizsgálati_5

 


The dead Quaestor-Attorney 2 (A halott Quaestor-ügyész 2)

2017. október 18.

Ő a bűnös, nem én!

A bűnbak

Szerző: Kisjogász

Az ügyészek néha korán halnak cikksorozatom a végkifejlet felé közeledik. A végére jutva talán érthetőbbé válik, miért halt meg fiatalon Ibolya Tibor beosztottja, Soltész Miklós csoportvezető fővárosi főügyész.

Ibolya Tiborcímzetes docens” – ahogy előszeretettel nevezi magát a Fővárosi Főügyészség vezetője – Soltész Miklóst életében pofozózsáknak használta. Őt tette ki közszemlére bűnbakként saját jogsértései leplezésére. Két ügyben is dokumentálható Ibolya visszaélése a halott főügyész nevével: az egyik a károlis bűnügy, a másik a Quaestor-ügy. Az elsőben saját munkahelyi főnökének, Balla Péternek falazott, a másikban kormánytagoknak és Polt Péter legfőbb ügyésznek – mindkét esetben Soltész Miklós neve mögé bújva, aki hamarosan belehalt a főügyészi szerep és az alszerpapi lelkiismeret közötti vívódásba.

Több jogsértő határozat keletkezett a Fővárosi Főügyészségen Soltész Miklós nevében, amelyeket azonban nem ő írt alá, sőt, még csak nem is tudott róluk. Ezekre nemes egyszerűséggel ráhamisították a nevét. Az egyik annak az eredetileg Tömöri Ibolyával aláíratott határozatnak a megerősítése, hogy Hima Gabriella mint a közérdekű bejelentés sértettje “törvényben kizárt” jogorvoslatra. A másik a Fővárosi Főügyészségből mégiscsak kikényszerített válasz Hima fellebbezésére, melyet nem Soltész Miklós írt, hanem Szabó András közreműködésével Domonkos Andrea a Károlin, Ibolya utasítására Soltész Miklós nevében. Ez a tipikus szabóandrásos irat elejétől végig hazugság és rágalom. Soltész kézjegye ezen is hamisított: Szabó András vagy Domonkos Andrea, de lehet, hogy Ibolya maga követte el. Mindkét szignó piros tintás. Soltész Miklós eredeti aláírása ettől szemmel láthatóan különbözik. Nemcsak azért, mert ő – tudtommal – soha nem használt aláírásra piros tollat, a színt is gyűlölte, hanem mert az ő aláírása úgy néz ki, ahogy az alább közölt dokumentumon. Ennek tartalma egyébként elképesztő. Nincs racionális magyarázat arra, miként írhatta alá. Vagy Ibolya utasította, vagy elrejtették egy aláírásra elétolt paksamétába, és nem vette észre. Ebben ugyanis elismeri, hogy Hima Gabriellának a 2012. november 30-i és december 13-i Fővárosi Főügyészséggel szembeni elfogultsági panaszát és pótmagánvádját több mint 2 hónapos késéssel, csak februárban továbbította a Legfőbb Ügyészségre (a dátum 2013. január 30, az érkeztetésé 2013. február 11.). Ilyen fegyelmi vétséget kezdő jogász sem követ el, nemhogy egy rutinos csoportvezető főügyész, hacsak nem felsőbb utasításra. Az iratvisszatartás Ibolya Tibor ötlete lehetett, különben fegyelmi járt volna érte. Ibolya szándékosan húzta az időt 2 hónapig, amíg a közérdekű bejelentő üldözése kikerült a Btk-ból, hogy a Balla és Szabó elleni vádemelést elkerülje. A felelősséget az időhúzásért ezúttal is Soltész Miklós nyakába varrta. Akárcsak a Quaestor-ügyben tanúsított szándékos késlekedésekért a Tarsoly Csaba elleni bizonyítékok eltüntetése érdekében, vagy az iratbetekintésre felajánlott, de eltüntetett károlis bűnügyi iratokért.

irattovábbítás 2 hónapos késéssel: Soltész Miklós valódi aláírása

tiltakozás irat késleltetett továbbítása miatt

És itt láthatók a hamisított aláírások:

Soltész Miklós hamisított kézjegye

Soltész Miklós hamisított kézjegye


The Challenge (Tallián Blanka tesztelése)

2017. október 14.

Szerző: Csép Pán

Sikerült megszerezni Hima Gabriella professzor felülvizsgálati kérelmét, melynek lesöprésére Handó Tünde a Kúrián személyesen Tallián Blankát jelölte ki. A kérelemből a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új, különös ítélkezési gyakorlata körvonalazódik: újabban nem a munkáltatónak kell bizonyítani a felrótt cselekmény elkövetését, hanem a munkavállalónak az el nem követését? Vagy csak az olyan “kiemelt” kliensek elleni perekben, mint a Református Egyház és hírhedt egyeteme? És ezt is csak utólag közlik a kirúgott dolgozóval már a jogerős ítéletben, hogy még a “negatív bizonyításra” se legyen esélye? Igazi kihívás Ravasz László bíró egyik hóhérának, Tallián Blankának kvázi-jogi érvekkel szentesíteni a justizmordot. Ezzel megkérdőjelezi a Kúria létjogosultságát: Mert milyen szolgáltatást nyújt az az intézmény, amely nem korrigálja a jogsértést, hanem – a legfelsőbb bírói hatalom nevében – “örökérvényűvé” teszi? (Természetesen Tallián Blanka írásba foglalt “ítéletét” is átküldöm majd a blogotokra a Ravasz László név iránti szimpátiám okán.)

(Az iktatási helyet letakartam, nehogy elvezessen a személyemhez, és az ügyvédi irodát is kitöröltem, hátha nem pont itt akarnak maguknak reklámot.)

kúria_kérelem_1

kúria_kérelem_2

kúria_kérelem_3

kúria_kérelem_4


Betrayal’s Payment (Az árulás bére)

2017. október 13.

Jhnnsclvn's blog

A cikket egy református felekezeti oldalon találtuk. Azt mindig is tudtuk, hogy a Református Egyház Orbán “kiemelt” ideológiai szövetségese, így csak egy kicsit döbbentünk meg azon, milyen “kiemelt” bánásmódban és juttatásokban lesz a jövőben még inkább része. Azon már inkább, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem, amely csak belvárosi fekvésének és alacsony színvonalú, magyarán “gagyi” képzésének köszönheti népszerűségét, “kiemelt egyetem” lesz. Viszont ezek után érthetőbb, hogy a munkaügyi perekben is “kiemelten” kezelik a Károlit – különösen Handó Tünde kinevezése óta – ti. “kiemelik” a törvények alól. Ha a református oktatást a kormány a közjó letéteményeseként és ápolójaként akarja láttatni a nemzet szemében, akkor aligha szabad kimondani, hogy az egyházi egyetem vezetése minden bűncselekményre képes: csalnak, lopnak, okiratokat hamisítanak, karaktergyilkolnak, hamistanúznak és hamistanúzásra kényszerítik az oktatóikat és hallgatóikat. És mindennek tetejébe még a volt III/I-es “nyírfás” Földi László titkosszolgálati cégével figyeltetik őket otthonaikban is, akár a többhónapos nyári szünet…

View original post 753 további szó


Judge assignments (Kézivezérelt ügyszignálás: Tallián Blanka küldetése)

2017. október 10.

Képtalálat a következőre: „tallián blanka bíró”

Szerző: Csép Pán

Hozzátok küldöm ezt a kis infót, egyrészt mert Ravasz László nevét viselitek, akinek a névrokonáról itt részben szó lesz, másrészt ez a blog szalonképesebb, mint a Johannes odaát, amit szívesen olvasok, de nem szívesen látnám ott viszont a nickemet. Bár gyanítom, van összefüggés a két blog között.

Nem árt, ha tudjátok: a Hima kontra Károli pert nem véletlenül szignáltatta Handó Tünde a barátnőjére, Tallián Blankára. A kolléganőnek ugyanis jó a “pedigréje”: jól muzsikált egy megyei bíró meghurcolásában, akinek az ügye nagyon hasonlított Hima Gabrielláéhoz. Ő is hivatali visszaéléseket és okirathamisításokat tárt fel, nem kímélve a testület nemlétező becsületét. Előbb kapott egy fegyelmit, aztán kirúgták. Ez az ügy volt Tallián Blanka ajánlólevele a Hima-ügyre. Mérget lehetett rá venni, hogy elvégzi a küldetését.Ha egy igazság bajnokát kell kivégezni, arra nincs alkalmasabb Tallián Blankánál, aki szinte élvezi az “akasztásokat”. Hátha még kollégáról van szó. Itt a Kúrián csak “vihogó hóhérként” emlegetik.

A sajtó így számolt be Ravasz László Csanád-Csongrád megyei bíró kirúgásáról:

Felmentette Ravasz Lászlót bírói tisztségéből  Áder János köztársasági elnök 2012. május 23-án. Ravasz László 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentetett meg egy publikációt, amelyben azt állította, hogy a “bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti”. Állítását azzal támasztotta alá, hogy a bíróságok iránti lakossági bizalom csökkent az elmúlt 15 évben. Szerinte “hűbéri rendszer” alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. A felsőbb szinteken gyakran “olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják”. Vagyis ugyanazért borított asztalt, mint a minap Vasvári Csaba, csak ő már öt évvel ezelőtt.

Ravasz László saját közleménye az ügyéről

Szólásszabadságomnak a végül jogtalan felmentésemhez vezető, véleményem szerint súlyosan alkotmánysértő korlátozása a 2011. december 31-ig fennállt antidemokratikus igazságszolgáltatási rendszerben elkövetett visszaéléseket feltáró 2011 tavaszi írásaimmal összefüggésben Baka András volt főbíró, Czene Klára, a Szegedi Törvényszék volt elnöke, az eljárt szolgálati bírák ( Pálné dr. Mikola Júlia, dr. Maka Mária, dr. Krémer László, Tóthné dr. Révész Anna, dr. Rácz József, dr. Belegi József, dr. Tallián Blanka, dr. Lőrincz Györgyné, dr. Tóth Kincső ) és általában a jogállami bírósági igazgatás és az annak megteremtését célzó reformok ellenségeinek felelőssége.

A fegyelmi eljárásomban elkövetett jogsértések miatt alkotmányjogi panaszt terjesztettem elő az Alkotmánybíróságnál ( IV/2868/2012) illetve a feljelentésem alapján nyomozás van folyamatban a Központi Nyomozó Főügyészségen közokirat hamisítás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt ( Nyom. 120/2012).

Ravaszt előbb visszahelyezték állásába, de mivel a bírálatokkal nem állt le, újabb fegyelmit kapott. Karriert Handó Tünde alatt nem a Ravasz Lászlók és Vasvári Csabák csinálnak, hanem a Tallián Blankák.  „A bírósági rendszer olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti” – írta Ravasz László a már hozzáférhetetlenné tett Magyar Hírlap-cikkben. Én csak annyit teszek hozzá szintén bennfentes szemszögből: azóta is, sőt azóta még inkább!