Second appeal in criminal case (Második fellebbezés a Szabó-Balla-bűnügyben)

Szerző: Kisjogász

A sértett határidőben megfellebbezte a Szabó András és Balla Péter bűnügyét elsikáló, iratellenes állításoktól hemzsegő határozatot. Arra hivatkozott, hogy Mákné Portel Melinda a Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész által kijelölt feladatokból konkrétan semmit sem valósított meg. A hazudós rendőrnő a kronológiát és a naptárt is a feje tetejére állította, csakhogy tagadhassa a két bűnöző püspökrokon, a püspöksógor Szabó András és a püspökvő Balla Péter által elkövetett bűncselekményeket. Nem a Szabó András által aláírt hamis tartalmú közokiratot vizsgálta, hanem a titkárnő felterjesztését, aki nem hivatalos személy. Nem keresett magyarázatot arra az ellentmondásra, hogy ha Szabó András már nem volt jelen a munkahelyén, ahogy Kőfalusi tanúvallomásában hazudta, akkor hogy írhatta alá a felterjesztésre válaszul még aznap a hamis tartalmú PhD-határozatokat, ha viszont jelen volt, akkor miért a titkárnőnek kellett a felterjesztést aláírnia.

Bár Vanó Renáta e-mailben és a lefoglalt CD-n is beismeri, hogy a titkárnő utasítására töltötte fel még 2009 márciusában az országos adatbázisba a köztudottan semmilyen témát nem vezető Szabó András és felesége nevét témavezetőként, Mákvirág Melinda szerint az erre vonatkozó e-mailjét lehet, hogy nem ő írta, ugyanis “korábban, 2009 júliusában” előkerült egy állítólag manipulált e-mail. Vagyis Mákvirág a beismerő vallomást negligálva, és a naptárt meghazudtolva menti fel Szabó Andrást a hivatali visszaélés és hatalommal való kényszerítés bűncselekménye alól. Szabó András – a Zsengellér-jelentésből is ismerten – dékáni hatalmánál fogva kényszerítette beosztottjait (Himát, Hanságit és Berthát), hogy témavezetettjeiket az ő és felesége nevére átírják, ilyen módon “teljesítve” a maga és a felesége számára a törzstagság feltételeit. Ezt nevezte “célszerű” és “szükségszerű” jogsértésnek (Zsengellér-jelentés, 6.o.3.bek.).

Hasonló módszerrel, a naptár megerőszakolásával mentesíti a korrupt rendőrnő Balla Pétert is a közérdekű bejelentő üldözésének bűntette alól. Az új határozat szerint Hima Gabriella feljelentéssel akarta megakadályozni Balla Péter felmondásának “hatályosulását”, csakhogy – eltekintve az állítás jogi abszurditásától – a felmondás dátuma 2010 szeptember 14, a feljelentésé pedig 2010. március 8, azaz félévvel korábbi. Nem a feljelentés volt retorzió a felmondásra, hanem fordítva. Balla Péter ezt be is ismeri, hiszen a feljelentést felmondási okként jelöli meg. A Takács Jánosnak kiadott, pótlólag becsatolt “Nyilatkozatban” pedig azt is elismeri, hogy magándetektíveket küldött beosztottja lakására, hogy hallgassák le és készítsenek róla saját otthonában titokban kép- és hangfelvételeket. De Mákvirág Melindáról még a terhelt önfeljelentése is lepereg. A fellebbezés arra is hivatkozik, hogy Balla esetében a nyomozás nem vizsgálta a nyilvánvaló indítékot: a csalással fokozatot szerezni kívánó doktorandusz, Mészáros Márton és a rektor Balla Péter rokoni kapcsolatát.

A Károli Egyetem vezetői elleni nyomozást megszüntető határozat tele van iratellenes állítással, azaz valótlan tartalmú közokirat. Szerzője, Mákné Portel Melinda alezredes és aláírója, dr. Balogh Róbert őrnagy értelemszerűen ugyanolyan közokirathamisítók, mint akik ellen nyomozniuk kellett volna. Az ismert közmondás szerint holló a hollónak nem vájja ki a szemét. A közokirat-hamisító rendőrök sem vájták ki a károlis közokirat-hamisítókét…

A fellebbezés szövege itt olvasható (a dokumentumra kattintva a szöveg nagyítható):

Advertisements

Hozzászólások letiltva.