Balla, the liar (A hazudós paprektor)

Szerző: Adalékok a Jogállamisághoz

Dr. Kulisity Mária bírónő beszerezte a Szabó András – Mészáros Márton féle bűnügyi iratokat, és lebuktatta a tárgyalásokat végighazudozó Balla Pétert. Az álszent pap minden szemetet összelapátolt a rendkívüli felmondásban, de ezek zöme kívül esett a rendkívüli felmondás kötelező formai elemét képező 15 napos szubjektív határidőn. Ezért hamis bizonyítékokat állíttatott elő, hogy Hima Professzornak a betegállománya alatt felmondhasson.

Az egyiket épp Kulcsár-Szabó Ernő bandája szolgáltatta, egészen konkrétan a vén maffiózó menye, Kulcsár-Szabó (vagy Hansági? – nevét se tudja) Ágnes, a másikat pedig az egyik Kulcsár-Szabó csicska, Bednanics Gábor . Ezek ketten közösen írtak egy levelet 2010. szeptember 9-én Ballának, amelyben tájékoztatták az addig állítólag mit sem sejtő szenteskedő papot, hogy Mészáros PhD-csalása miatt büntetőeljárás folyik a Károli ellen, olyannyira, hogy a “köztiszteletben álló” egri bandatagot, Bednanicsot, aki opponensként falazott a nemlétező disszertációhoz, ki is hallgatta a rendőrség. Csakhogy Kulisity Mária bírónő kiderítette, hogy a BRFK már csaknem fél évvel a rendkívüli felmondás előtt levélben értesítette Ballát a folyamatban lévő büntetőeljárásról, így ez semmiképpen sem lehetett rendkívüli felmondási ok. A BRFK kérdéseiből egyébként napnál világosabban kiderül a csalás ténye: pl. a házi védést egy hónappal visszadátumozták, de az azon készült jelenléti ívet elfelejtették, így már abból is kiderül, hogy a házi vita egy nappal az éles védés előtt volt, pedig egy hónappal előtte is szabálytalan lett volna!

A BRFK Ballát szükség esetén további belső vizsgálatra szólította fel, ő azonban e helyett meghatalmazást adott dr. Hock Gyula ügyvédnek, akit lényegben azzal bízott meg, hogy tagadjon le mindent, és a püspökrokonok bűntettét (Mészáros Balla rokona, Szabó András pedig bogárdi Szabó püspöké) kenje rá a folyamatból Szabó András és a Kulcsár-Szabó-banda által akkor már teljesen kizárt Hima Professzorra.

Az alábbi dokumentumokból világosan kiderül, hogy Balla Péter nem 2010. szeptember 9-én és nem a Kulcsár-Szabó meny (mellesleg rendkívül alázatos és tövig benyaló) leveléből értesült a sógor elleni büntetőeljárásról, hanem már hónapokkal korábban, tehát Balla hazudott a felmondásban és a bíróság előtt is.

A Ballát lebuktató bírónőtől valakik elvették az ügyet. A végzésben kitűzött 2012. április 12-i időpontban nem került sor tárgyalásra, és dr. Kulisity Máriát sem engedték többé az ügy közelébe. Persze, nemcsak azért, mert Ballát hazugságon kapta, hanem főleg azért, mert bizonyítékokat követelt a Károlitól: a Hima lakásán titokban használt kandi-kamerát bevizsgálás céljából és a felvételeket készítő tanúkat!

 

Various documents and false evidence fabrication (Alperesi mellékletek)

Szerző: Adalékok a jogállamiságról

A Károli olyan dokumentumokkal igyekezett alátámasztani a rendkívüli felmondás jogosságát, amelyek azt inkább aláássák. Mindegyik kívül esik a 15 napos szubjektív határidőn, jónéhány még az egy éves objektív határidőn is, az egyetlen, amelyik nem, Hansági levele, az nyilvánvaló hazugság. Becsatoltak hónapokkal vagy akár egy évvel korábbi névtelen református blogokat és újságokat, amelynek posztjait és cikkeit mind H.G-nek vindikálták, aki ki nem is ismerte ezeket, ugyanis nem református. Alperesi mellékletek zöme azt a mesét hivatott alátámasztani, hogy a rendkívüli felmondást megpróbálták H.G-nek időben eljuttatni. A futárszolgálatoknak adott kamu megbízások legfeljebb azt bizonyítják, hogy üres borítékkal küldözgették őket hamis címekre. Az A/6-on jól látható, hogy egy levelet a J.A. utcába küldtek, nem írva rá az épület jelét, így azt H.G. nem kaphatta meg, ő ugyanis a G.L. utcában lakik. Ráadásul csak 2010. október 4-én adták fel, amikor már 2010. szeptember 14-től ketyegett a 30 napos bírósági határidő. Az A/27 kifejezetten deklaráljaa 7 hónappal korábbi kirúgási szándékot, amit hivatalos okiratba foglaltak. (Szép kis társaság alkotta az aláírókat: nevezettek mellett pl. az országoshírű bűnöző Betty, PsychoDom Andrea, az új dékánjelölt Tepsi.) Ez a dokumentum felér egy önfeljelentéssel a Károli részéről. Egy normális jogállamban ez még a legbárgyúbb bírónak is szemet szúrt volna. Lehet, a mieinkét is szúrta, ezért hunyták be az ordító formai hiba láttán.

Hogy koncepciós perről van szó, amelyhez Balláék egyenként hamisították és hamisíttatták hallgatókkal is a bizonyítékokat, az az A/15, A/18, A/19 és A/20-as mellékleteken látható. A/15 alatt a Kulcsárszabó MENY alias Hansági Nevétsetudja Ágnes alázatos reverenciával és bebarnult nyelvének lihegő csapásaival árulkodik a “Fő-fő-tiszteletű” patkánypapnak arról, hogy kedvenc Mészárosának PhD-csalásából rendőrségi ügy lett. Ennek során pedig a Kulcsárszabó-csicska Bednanicsot is kihallgatták, aki ál-opponensként asszisztált a nemlétező disszertációhoz. Mindezt 2010. szeptember 9-én. Mintha ezt Balla nem tudta volna akár a 2009. december 3-i 168 órából, amelyben H.G. erről nemcsak őt, hanem az ország nyilvánosságát is tájékoztatta. Ez annyira nem volt újság neki, hogy már H.G. kirúgása előtt fél évvel meghatalmazta Hock Gyula ügyvédet, hogy mossa ki Mélyszaros rokonát a rendőrségi ügyből. A MENY szánalmas akciója csak arra kellett, hogy 15 napon belülinek láttasson egy már matuzsálemi szakállal rendelkező információt.

A/18 alatt négy megzsarolt hallgató 2010. júnus 4-én kényszer hatása alatt hamis tanúvallomást tesz arról, hogy állítólag levizsgáztak H.G. lakásán szabálytalanul. Ezt majd szembesítjük a felperesi mellékletek közül azzal a 2010. május 31-i nyilatkozatukkal, hogy nem vizsgáztak le. A hamis tanúvallomással ezek négyen bűncselekményt követtek el, amire az intézet három vezetője, Szabó András, Hansági (Kulcsárszabó) Ágnes és Hermann Zoltán felbujtották őket. Ez kiderül az iratokból. A/19 alatt csatolták egy másik hallgató 2010. június 8-ra datáltatott e-mailjét, amit a KUSZA-MENY iratott magának, homályos célzásokat tetetve a hallgatóval az általa is tudottan meg nem valósult lakáson vizsgáztatásról. Majd e két, hallgatóktól kizsarolt hamis írásos tanúvallomás alapján Hermann Zoltán (azóta bukott) tanszékvezető és Szabó András (azóta bukott) intézetvezető 2010. június 10-én hamis jegyzőkönyvet vesz fel az állítólagos szabálysértésről, amit ők állíttattak elő a hallgatókkal (A/20) 4 hónappal a rendkívüli felmondás előtt. Tehát ez sem friss sztori. Még álszentül arra is hivatkoznak, hogy az állítólagos lakásvizsga a neptunban nem kereshető vissza. Mintha nem ők maguk tiltatták volna le H.G-t a neptunról már hónapokkal korábban, arra pedig a hallgatók kifejezetten hivatkoznak ebben a nyilatkozatban, hogy a H.G. által kért, a vizsgához szükséges dékáni engedélyt Szabó András megtagadta.

Ebből a két elemből, az egy évvel korábbi Szabó és Mészáros féle okirathamisítási ügy rendőrségi eszkalációjából és a 4 hónappal korábbi sikertelen, a hallgatókat csaliként használó csapdaállítási kísérletből rakta össze dr. Takács a H.G. elleni rendkívüli felmondást. Szó sincs még ekkor lakáson adott magánórákról (ami egyébként nem tiltott, és még csak nem is bejelentésköteles). Nemhogy dokumentálva, említve sincs!

A/6

A/27

A/15

 

 

A/18

A/19

 

A/20

 

 

How often does a police(wo)man lie? Hányszor hazudik egy rendőr(nő)?

Szerző: Kisjogász

Többen kérték, hogy tegyem fel az előző posztban közölt fellebbezés mellékletét, melynek ez lehetne a pontos címe: “Hányszor hazudott Mákné Portel Melinda alezredes asszony egyetlen rendőrségi határozatban?” Mivel ez hosszú lett volna, fentiek szerint rövidítettem. Sajnos, a melléklet túl apróbetűs volt, át kellett konvertálni a szöveget wordbe, hogy olvasható legyen. A zárójeles hivatkozások Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozatára vonatkoznak, az oldalszámok alapján visszakereshetők. A valótlan állításokat, a szándékos “tévedéseket” és csúsztatásokat illetve a nyomozati cselekmény szándékos elmulasztását a terheltek mentesítése érdekében bolddal emeltem ki. Mivel az első oldal formaszöveget tartalmaz, a határozat 2-7. oldalán összesen 49 hazugságot számoltam össze – oldalanként átlagban 8-at. Nem semmi ez egy olyan BRFK- közokrattól, amelyet egy rendőralezredes fogalmazott és egy rendőrőnagy írt alá!

 

Részletes észrevételek

Mivel a határozat az érintettek hamis tanúvallomásaival ír felül tényeket, releváns dokumentumokban (Lamm,
Zseng, MAB, KÜO) tett megállapításokat, ezekre vonatkozó észrevételeimet jelen panaszomhoz mellékelem.
A hatóság több fontos adatot nem szerzett be. Volt, amelyik létezett (pl.Mészáros házi vitájának jegyzőkönyve,
amely a Lamm‐jelentésben dokumentált), és volt, amelyik sohasem (2008. okt‐i DIT‐jegyzőkönyv eleve fiktív
melléklete, ami a témavezetések meghamisítását készíthette elő), és van, ami ma is beszerezhető lenne. Ennek
előre bocsátásával teszem meg észrevételeimet.

2.o. 4. bek.: Valótlan. Sem leváltás, sem megbízás nem történt, hiszen a kérelem nem lett elbírálva (HAT,
5.o.8.bek.), minden bizonnyal benyújtva sem: iktatószáma hamis (Zseng, 6.o.4.), HAT valósnak veszi. Tartalmuk
hamis: nem lehet egy disszertációt aznap elkezdeni, és még aznap bekötve leadni.
2.o. 6. bek.: A házi vitára az IDI elnökét nem kell meghívni. Csak ő hívhatja össze az ülést, ld. Szabályzat.
2.o. 7. bek.: Az 50%‐os készültséget nem lehet nem észlelni.
2.o. 8. bek.: Valótlan! Ez a bekezdés változatlan formában került ide a hatályon kívül helyezett előző BRFKhatározatból, figyelmen kívül hagyva a fellebbezés cáfolatait, továbbra is valótlan állításokat tartalmazva. Kérek betekintést a házi vita jelenléti ívébe és a 2009. febr. 4‐i KDT‐ülés jegyzőkönyvébe, jelenléti ívébe! Feltételezhető, hogy itt a nevemmel, aláírásommal visszaéltek, azt hamisították. „Ha a 2009 február 4‐i Kari Doktori Tanács jegyzőkönyve azt tartalmazza, amit a Határozat állít, akkor az nem eredeti. Ezen az ülésen ugyanis témavezetőként ill. a doktori iskola vezetőjeként is kértem Mészáros Márton szövegét, hogy a védésre bocsátásról dönthessünk. Mivel nem kaptam meg, a védéshez nem járultam hozzá. Ez az általam aláírt jegyzőkönyvben rögzítésre került. A Doktori Iskola vezetőjeként minden általam összehívott ülés jegyzőkönyvét magam írtam alá. A Határozat szerint Mészáros Márton házi védéséről jegyzőkönyv nem készült. Ezzel szemben tény, hogy készült, és ezt a Lamm Vanda által vezetett MAB látogató bizottsága meg is találta, 3 különböző dátummal (2009.06.18‐i ad hoc bizottsági jelentés). A nyomozásban szereplő 2009 február 25‐i időpont biztosan téves, mert a házi védésen részt vettem, holott február 25‐én Nagyváradon voltam konferencián. A védés márciusban volt: az a hiteles dátum, amelyen a jelenléti íven az én aláírásom szerepel. Demes‐Kőfalusi házi védésről szóló e‐mailjéről nincs tudomásom. A kiküldést nekem kellett jóváhagynom. Elképzelhető a hamisítás ez esetben is.” (HG: Fellebbezés, 2011.04.11.
továbbiakban: Fell.2011.04)

3.o. 1. A házi vitán nem volt látható szöveg!
3.o. 2. Természetesen bizonyítható, hogy Mészáros dolgozata a házi vitán nem volt 80%‐ban kész, hiszen még a
nyilvános vitára is csak 50%‐ban készült el (200 ezer karakterszám a minimális 400 ezer helyett). A nyomozó
hatóság szerint nem ismeretes, mikor adta le Mészáros a disszertáció nyomtatott változatát! Talán azért, mert le
sem adta. Ha két héttel a védés előtt választott témát, ez valószínű. De kinyomozható: Pl. 1. MM megkérdezhető. 2. opponensek mikor kapták meg a szöveget, 3. mennyi idejük volt elbírálni a disszertációt, 4. mikor adták le a véleményt, 5. bekérhetők a digitális továbbítások igazolásai, 6. postai feladóvevények, 7. elismervények átvételről stb.
3.o. 3. A házi vita időpontja 2.o.8.pontban még 2009. 02.25. Most már csak: tavaszi szemeszter!
3.o.4. Valótlan! Mészáros témavezetés‐váltási kérelmét nem iktatták. A 011/2009/DI iktatószám hamis! Ld. Zseng. feltárja az iktatószám‐hamisítást (6.o.4.). Ez elkerülte a hatóság figyelmét. Mit jelent a „saját mappa”: a nem
iktatott, bármikor kicserélhető iratokat?
3.o.5. De igen, lehetséges. Szabó András 2009.055.25‐i körlevelének mellékleteként az egész EDHT‐hoz egyszerre
jutott el, bizonyítható. Korábbi dokumentálásra Szabó és Mészáros felhívható.
3.o.6. Az egyetem „Kari Doktori Habilitációs Tanácsa” 2009 júniusáig nem létezett (Zseng). A javaslatot maguk az
érintettek tették, nem egy független testület: Szabó András, mint témavezető, felesége Petrőczi Éva, mint
opponens, Szabó helyettese, Kulcsár‐Szabó Ágnes mint témavezető. Vagyis Szabó András (és környezete: felesége,
helyettese) saját javaslatát terjesztette fel saját magának, mint EDHT‐elnöknek. Valótlan, hogy „más aláíró személy nem volt jelen” (HAT 6.o.2.bek.), mert akkor hogy szavazták meg még aznap? ld. jelen panasz 1‐2.o. A HAT itt iratellenes. A hatályon kívül helyezett határozatból változatlan formában került át ez a valótlan állítás. Külföldi konferencia‐részvétel alatt nem hívok össze hazai üléseket, különösen nem egy szabálytalan védést követően, aminek kitűzésével nem értek egyet, annak azonnali elfogadtatása céljából. „A 2009. március 26‐i KDT ülést nem én hívtam és nem is hívhattam össze, mert március 26‐30 között Brassóban voltam konferencián, és az ülés előre tudott távollétemre időzítése miatt írásban tiltakoztam, ill. a folyamat megállítására több kísérletet tettem, amit a feljelentésemhez csatoltam: 2009. április 3‐i e‐mail ill. a 2009. április 6‐i KDT‐jegyzőkönyv.” (Fell, 2011. 04) Az üléseket már fél éve szándékosan külföldi konferenciáim idejére tették, DKK‐val hívatták össze a nevemben úgy, hogy nem is tudtam róluk. Zseng ezt a trükköt feltárta, HAT nem vesz róla tudomást, iratellenes (Zseng. )
3.o.7. DKK nem volt a Kari Doktori és Habilitációs Iroda vezetője, mert a testület 2009 márciusában még nem
létezett (Zseng), júniusban is csak a tagjait választották meg, de elfelejtették létrehozni. DKK titkárnő volt. A
felterjesztés‐elfogadás ügy főnök (Szabó) és titkárnője (DKK) között zajlott.
3.o.8. A védési jegyzőkönyvek pontszámai nem egyeznek meg a felterjesztéssel.
3.o.9. Én ezt már 2009 ápr. 3‐án megállapítottam, és kértem a védési eredmények felülvizsgálatát. A
szabálytalanságot Szabó András „családi köre” – ismét a távollétemben ‐ újból megerősítette!
3.o.10. Bekezdés változatlanul átemelve, holott ezt már megválaszoltam: „Az IDI vezetésem alatt pontosan olyan szabályzattal rendelkezett, amelyet a Felsőoktatási törvény előírt (ld. Zseng is). A működési rendellenességeket 2008 októberétől az IDI titkárnőjének sajátos iratkezelése okozta, amit ez a Határozat is megállapít. Ezt az egyetem vezetése felé írásban folyamatosan jeleztem, új munkatársat kérve, de intézkedésről nem tudok. Ha erről dokumentum van, valódisága kérdéses.” (Fell. 2011.04)

4.o.1. Ez is valótlan, egy az egybe átemelve a korábbi határozatból: „nem a Doktori Iskola (továbbiakban DI) felfüggesztése a fokozat megvonásának oka, hanem a Mészáros‐ügy a DI felfüggesztésének az oka. Ezt bizonyítja, hogy két másik, ugyanakkor, ugyanolyan körülmények között, azonos szabályzat szerint védett jelölt, Váradi Ferenc és Riskó Enikő, megkaphatta oklevelét, tehát azt nem mindenkitől vonták vissza, hanem csak attól, aki szabálytalan eszközöket használt a fokozatszerzéshez, ami a DI felfüggesztéséhez vezetett.” (Fell. 2011.04)
4.o.5. Nem a doktorjelöltek számát írta elő a MAB, hanem a törzstagok számát. Ehhez kellett a csalás.
4.o.9. A bizottságnak észlelnie kellett, hogy a dolgozat csak 50%‐os készültségű. (Fell.2011.04)
4.o.11. A 33/2007.sz. Kormányrendelet értelmében nem lehet 2 éven belül új eljárásra jelentkezni.

5.o.1. Az új eljárást is tiltja ugyanabban a témában 2 éven belül a fenti Kormányrendelet.
5.o.3. Nem ezt állapítja meg Zseng. Folyamatosan jeleztem a szabálytalanságokat a feletteseimnek, de éppen ők
voltak az elkövetők. Sem hatalmam, sem eszközöm nem volt ezek megakadályozására, de folyamatosan
tiltakoztam (Zseng). Nem ezért marasztaltak el, hanem a széles körű tájékoztatásért.
5.o.5. A rektor rokona révén érintett volt, de nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.6. Az érintett Balla Péterhez került vissza a Jelentés, aki ismét nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.7. Tényellenes megállapítás. DKK minden utasításomat szabotálta. 2008. novemberében, majd 2009. március –június között kb. 100 dokumentum tanúsítja, hogy tiltakoztam a szabotázsok és Szabó András túlkapásai ellen (Zseng). Téves megállapítás: a KDHT 2009 őszéig nem létezett, júniusban is csak a tagjait választották meg, a testületet nem hozták létre (Zseng), az elnöke sosem volt Szabó András. Dékánként adott utasítást és havi fizetéskiegészítést DKK‐nak, aki ezért motivált volt. Nem volt KDHT, nem volt közös döntés – „családi döntés” volt: Szabó András, a felesége és a helyettese döntöttek mindenről. A többszörös hatásköri túllépést a belső vizsgálat megállapította (Zseng), de az egyetem diszkriminatív döntést hozott: Szabó András férfi és református lévén, püspökrokonsággal, megtarthatta az állását. Engem a szabálytalanság feltárásáért távolítottak el. Szabó András nem a közösség, nem az egyetem érdekében követett el jogsértéseket, hanem saját és felesége önös érdekében.
5.o.8. MM két 2009.03.09‐i nyilatkozatával kapcsolatban a HAT semmit sem derített ki. Nem ad magyarázatot arra, hogy lehet új témavezetőt és témamódosítást kérni, és ugyanaznap a dolgozatot már le is adni. Kinek adta le ezeket a kérvényeket? A címzett a titkárnő, azaz a dékán strómanja. Különösen, hogy az iktatószám hamis volt (volt) és az ún. saját mappa semmilyen iktatást nem jelent. Mit derített ki a nyomozás? A titkárnő bírálta el a kérvényt ott helyben, vagy a kedvezményezett dékán? És ott helyben együtt meg is írták a disszertációt? Hiszen
aznap állítólag le is adta. Mikor jutott el az opponensekhez, azok mikor olvasták, mikor bírálták el, mikor válaszolt a
jelölt, és hogy fért bele mindez 2 hétbe? Ha viszont még ugyanaznap leadta, akkor mikor vezette a témát Szabó
András? A dokumentumok létezésének 2009.05.25‐ig semmi nyoma. Még a 2009.05.12‐i EDHT‐ülésen sem
kerültek szóba, pedig ott MM témavezetése a vita tárgya. Feltehetően ez után és emiatt keletkeztek.
5.o.9 – 6.o.1. A levelezés az adatfeltöltésről 2009 márciusában volt, az állítólagos csalás júliusban. A 2009.05.12‐i
EDHT‐ülésen a hanganyag tanúsága szerint még fel sem merültek számítógépes csalások. A 2009.03.04‐i levél biztos eredeti, mert Vanó maga említi a levelet és az adatfeltöltést ugyanezen a hangfelvételen. Vanó meghallgatható, a levél megvizsgálható, a hanganyaggal összevethető. Kideríthető. De az biztos, hogy július később van a naptárban, mint március. A HAT szerint fordítva van.

6.o.2. A 023/2009/DI határozatot csak az IDI vezetője írhatta volna alá, azaz én. De én nem értettem egyet a
félkész dolgozat védésével. Ezért tartották azt a távollétemben és hozták a határozatot a távollétemben (Brassóban
voltam konferencián). Evidensen nem hívhattam én össze a 2009.03.26‐i ülést. Nyilvánvalóan hamis az az állítás, hogy 2009.03.27‐én már senki nem volt az irodán, csak a titkárnő, hiszen az EDHT még aznap megszavazta a fokozatot. A titkárnő a dékán strómanjaként írt alá, ld. jelen Fellebb., 2.o. A dékán hivatalos személy. Hivatalos személyként írt alá hamis határozatot, és hivatalos személyként adott utasítást a titkárnőnek az aláírásra. DKK fegyelmi büntetése magasabb munkakörbe helyezést jelentett: ügyintézőből dékáni titkárnővé lépett elő.
6.o.3. Pontosan ezt tette Szabó András: saját magának törzstagságot szerzett félkész dolgozattal, és mástól elorzott
témavezetéssel.
6.o.4. Egyértelműen megállapítható.
6.o.5. Szabó András dékánként jogtalan előnyt szerzett és jogtalan hátrányt okozott. Vezetőként sem eszköz, sem hatalom nem volt a kezemben, hogy a szabályoknak érvényt szerezzek, de folyamatosan tiltakoztam (Zseng). Hiába, mert épp feletteseim voltak az érintettek.
6.o.8., 9., 10. Tény‐ és iratellenes, önellentmondó, értelmetlen állítások. Nem igaz, hogy a 2009.09.08‐i
feljelentésemet jelölték meg indoknak, mert erről 2011.11.17‐ig azt állították, hogy nem is tudnak. Ezt az állítást a
nyomozati anyag döntötte meg. A rektorhoz fordulást megelőző okok nem lehetnek a rendkívüli felmondás
indokai, mert az másfél évvel korábban volt, csak a felmondás előtti 15 nap. Attól, hogy nem indult nyomozás, még
tudhatott, mert e‐mailben értesítettem őket. Ha viszont nem tudott, hogy jelölhette meg éppen ezt okként, és nem az újat, amiről állítólag épp akkor értesült? Teljesen téves megállapítások, kifejezetten Bednanics
2010.09.09‐i kihallgatása lett megjelölve felmondási okként, ezt követően, erre hivatkozva mondott fel
2010.09.14‐én. Feljelentés és felmondás kapcsolata időbeli és okozati, a munkáltató beismeri, hangsúlyozza, utolsó beadványában szinte henceg vele. A nyomozó hatóság ez esetben tényeket, beismeréseket, dokumentumokat néz levegőnek, önellentmondásba keveredik, csak hogy kijelenthesse, nincs összefüggés, amikor az összefüggés épp az elkövető által deklarált. Itt a HAT szerzője szó szerint össze‐vissza beszél, csak hogy tagadhassa azt, ami nyilvánvaló, beismert, dokumentált, tény. Mit jelent az „egyébként csak” a 6.o.9.bek. 2. mondatában, hogy függ össze az előzményekkel? Hogyan cáfolhatnék egy 2010 szeptemberi tényt egy 2009. decemberében adott interjúban? Egyáltalán milyen tényt? Azt a valótlan állítást cáfoltam a cikkel, hogy nem tudtak a korábbi feljelentésről. A HAT az érintettek minden hamis tanúvallomását elhiszi, még azt is, hogy az egyetem
2010 szeptember 9‐ig nem tudott a feljelentésről, holott ezt épp saját nyomozati anyaga döntötte meg a bíróságon. A HAT még a feljelentésemet is átdátumozza 2010.03.08‐ról 04.15‐re csak azért, hogy valahogy megszüntethesse a nyomozást ebben az ügyben is. Erről ld. jelen Fell. 3.o.
6.o.11. Ez valótlan. Mészáros védését már a házi vitán elleneztem a készültségi fok miatt. A témavezetésről nem
váltottak le, erőből átírták a dékán nevére. Külföldi konferencia‐távollétem (március 26‐29) volt a sietség oka a
gyors védéssel és a két testületi „villámhatározattal”, hogy kész tények elé állítson, hiszen a MAB a feltételek
teljesítésének határidejét június 30‐ig meghosszabbította. Mindent megtettem a folyamat megállításáért, de a dékán megakadályozta (Zseng).

7.o.2. Nem azt adtam elő a hangfelvételen, hogy több írásbeli bejelentés érkezett ellenem az egyetemről, mert ez nem igaz, egyetlen egy sem. Azt adtam elő, hogy Szabó András személyesen kereste fel a MAB elnökét, Bazsa Györgyöt 2009 áprilisában, hogy bevádoljon a túl sok témavezetésem miatt, irigységből, mert neki egy sem volt. Ezzel a doktori iskolánkra irányította a MAB figyelmét. Valótlan, hogy ellenem indult vizsgálat, ellenkezőleg, az én védelmemben, ami a 2009. október 2‐i MAB‐határozat tartalmából egyértelműen kiderül (ld. jelen Fellebb. 2.o.). Sem vezetői alkalmasságom, sem témavezetéseim nem voltak tárgyai a MAB‐vizsgálatnak (vö. Bazsa György emailje). Mindkét doktoranduszom, Váradi Ferenc és Riskó Enikő is megkapta a doktori oklevelet, az IDI felfüggesztése és bezárása ellenére. Csak ők ketten, mert ők becsületes munkával érdemelték azt ki. Vezetői alkalmasságomat sem vonta kétségbe senki a két érintetten, Szabó András dékánon és Balla Péter rektoron kívül, akiknek érdekükben állt a leváltásom és eltávolításom.
7.o.3. Hogy velem szemben nem történt retorzió, azt a HAT semmivel sem képes megindokolni – a tények, dokumentumok, iratok ellenére állítja. Az egész ügy arról szól, hogy hátrányos intézkedések sorozata ért a két hivatali hatalommal rendelkező érintett részéről a szabálytalanságok feltárása miatt. Ráadásul a nyomozó hatóságnak már a magántitok‐sértéses ügy is rendelkezésére állt. Mi valósítja meg a közérdekű bejelentő üldözését, ha nem ez?
7.o.4. Ha minden „rendkívüli felmondási ok” kívül esik nemcsak a szubjektív, hanem az objektív határidőn is, amit ez a bekezdés állít, akkor a rendkívüli felmondás alapból jogellenes, tehát retorzió volt. Viszont ha van szubjektív határidőn belüli felmondási ok ‐ és Bednanics 2010. szeptember 9‐i kihallgatására hivatkozás ilyen ‐ akkor a közérdekű bejelentő üldözése tárgyában ez lett volna az egyetlen vizsgálandó ok, amit a nyomozás elmulasztott.

Fontosabb rövidítések feloldása:

HAT – Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozata

Lamm – a Lamm Vanda által vezetett bizottság jelentése a MAB-nak a károlis PhD-csalásokról

Zseng – a Zsengellér József által vezetett bizottság jelentése a Károli Rektori Tanácsának

KÜO – Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész határozata Szabó András bűnösségéről

DKK – Demes-Kőfalusi Krisztina, Szabó András titkárnője és cinkosa a közokirathamisításokban

MM – Mészáros Márton

 

Holding back András Szabó’s criminal case (Szabó András bűnügyének elsikálása)

Szerző: Kisjogász

Néhány nappal ezelőtt két év előzetes letartóztatás után kiengedték a börtönből Tarsoly Csabát. Az évezred brókerbotrányaként elhíresült Questor-ügyben  32 ezer embert károsítottak meg, nagyságrendileg 150-180 milliárd forinttal. A piramisjátékok elvén működő, politikai szálakkal átszőtt csalás húsz éven keresztül folyhatott. A legújabb nyomozati anyag szerint Tarsoly Csaba Questor-vezér híváslistája tele volt fideszes politikusok nevével. Biztosan ez is, valamint a Szíjjártó Péterrel való mély barátság is közrejátszott abban, hogy a nagyformátumú pénzügyi bűnöző otthonába távozhatott, és abban is, hogy bár ügye a Fővárosi Főügyészség minden igyekezete ellenére eljutott a vádemelésig, ez a vád egyre gyengül, míg majd lassan összeomlik. Akárcsak Szabó András bűnügye, amely a PhD-fokozatok odaítéléséről szóló hamis tartalmú határozatok aláírásával befejezést nyert, de még vádemelésre sem került sor. Ami a két ügyet összeköti, az a tragikus sorsú fővárosi főügyész, Soltész Miklós személye, akire a károlis bűnügyek elsikálásában is főszerepet osztottak. Így ez a poszt is része Az ügyészek néha korán halnak sorozatomnak, mellyel a halálba kergetett kollégámnak, Soltész Miklósnak állítok emléket.

A buta és korrupt rendőralezredes asszony, Mákné Portel Melinda Szabó Andrást újfent felmentő határozata az újabb láncszem Szabó András okirathamisítási és hivatali visszaélési bűnügyében. Az indoklásból kiderül, hogy a BRFK semmit sem teljesített a Bézsenyi Balázs főügyész által aláírt, a sértett fellebbezésének helyt adó határozat további nyomozásra vonatkozó utasításaiból. Mákvirág Melinda látványosan “félrenyomozott”. Az iratoknak és saját nyomozati adatainak is ellentmondva összevissza zagyvált mindent, csakhogy Szabó András bűncselekményeit ne kelljen elismernie. A Szabó által aláírt hamis tartalmú PhD-határozatokat meg se említi, csak a titkárnő, Demes-Kőfalusi Krisztina illetéktelen felterjesztéseivel foglalkozik, és még azt sem veszi észre, hogy a felterjesztés és a határozat aláírása ugyanazon a napon történt (3.o. 8.bek.), egymást követően, így átlátszó hazugság, hogy azért írt alá Köfalusi Szabó helyett, mert Szabó már nem volt a munkahelyén (6.o. 2.bek.). Arról is hallgat, hogy Mészáros kérelmére Kőfalusi hamis, nemlétező iktatószámot írt (vö. Zsengellér-Jelentés, 6.o. utolsó előtti bek.). A titkárnő azzal ússza meg az okirathamisításokat, hogy ő “nem hivatalos személy”. Mákvirág Melinda logikája szerint a “nem hivatalos személynek” szabad okiratokat hamisítania, nincs következménye. Balla pedig azzal mentesül a közérdekű bejelentő üldözésének gyanúja alól, hogy Hima kirúgását már jóval korábban eltervezte, az nem függ össze a Mészáros-üggyel és a feljelentéssel, vagyis nem retorzió. Ez poén, mert “rendkívüli felmondásra” csak 15 napon belüli ok esetén van lehetőség. Vagyis az agyatlan rendőrnő jogerős határozatban cáfolja a rendkívüli femondás jogalapját!

Mákné Portel Melinda Szabó Andrást felmentő, vicclapba illő határozatának szövege itt olvasható:

 

 

First appeal in criminal case (Első fellebbezés a Szabó-Balla-bűnügyben)

Szerző: Kisjogász

Az alábbi poszt is a Questor- és egyéb mocskos ügyekbe belehalt Soltész Miklós osztályvezető fővárosi főügyész és görögkatolikus alszerpap emlékére indított sorozat darabja.

Mákné Portel Melinda elezredes asszony nyomozást megszüntető határozatát Hima természetesen csípőből visszalőtte. Még meg se száradt dr. Balogh Róbert osztályvezető aláírásán a tinta, a tiltakozás máris ott volt az asztalán. E szerint a határozat szembeszökő hibája, hogy még csak nem is érinti a fellebbezés “par excellence tárgyát”, Mészáros két, azonos keltezésű, de ellentétes tartalmú nyilatkozatát. Az egyik szerint 2009. március 8-án választott új témát és témavezetőt, a másik szerint ugyanaznap már tokkal-vonóval le is adta a dolgozatát. Bár a nyomirat ezeken kívül is hemzseg a hamis okiratoktól, amikre bőven említ példát a fellebbezés, Mákné Portel Melinda egyet se bírt találni.

Egy másik kifogás, hogy Mákné Portel Melinda Szabó András dékánt és EDHT-elnököt nem tekinti hivatalos személynek, így az általa aláírt hamis tartalmú okiratokat meg sem említi.

Végül a fellebbezés harmadik pillérét a közérdekű bejelentő üldözése iránti panasz elutasítása elleni érvelés adja. Mákné szerint Balla Péter nem a feljelentés miatt rúgta ki a professzort, mert arról még nem tudhatott a felmondás idején, azaz 2010 szeptember 15-én! Ez akkora iratellenes ordas hazugság, hogy Mákvirágot már csupán ezért ki kellett volna rúgni fegyelmivel a rendőrségtől. Hima a 168 órában már 2009 december 3-án ország-világ előtt közölte, hogy feljelentette Szabó Andrást, Balla Péter rektor explicite Bednanics Gábor 2010 szeptember 8-i rendőrségi kihallgatására hivatkozva rúgta ki Himát, 2010 májusában pedig már ügyvédi meghatalmazást is adott Hock Gyulának a feljelentés nyomán a Károli ellen indult bűnügyben. Tehát tárgyi bizonyíték és a terhelt beismerő vallomása ellenére tagadta a BRFK az összefüggést a feljelentés és a kirúgás között, csak hogy megszüntethesse a nyomozást.

Az alábbiakban közöljük a fellebbezés teljes szövegét:

Sometimes attorneys die early 2 (Néha az ügyészek is korán halnak… 2)

Szerző: Kisjogász

A sorozatban azt szeretném dokumentumokkal megmutatni, hogyan befolyásolja a Károli a jogi karára bevásárolt bírákkal és ügyészekkel az igazságszolgáltatást.

A Szabó András által elkövetett hivatali visszaélés és intellektuális okirathamisítás bűnügyében Mákné Portel Melinda alezredes asszony nyomozott a BRFK részéről látványosan félre, mint az a fenti iratjegyzékből is kivehető. A terhelteket, Szabó Andrást és Mészáros Mártont ki se hallgatta, hiszen a védés előtt 2 héttel kérelmezett témavezetőváltást és az állítólag ugyanaznap benyújtott disszertációt nem lehetett volna megmagyarázni. A jegyzékből az is látható, hogy csak Bednanics Gábor csatolt opponensi véleményt, Szabó Andrásné (ismertebb álnevén Petrőczi Éva) nem, ugyanis meg se írta. Kihallgatásakor el is magyarázta, hogy a szürkehályogja megakadályozta abban, hogy alaposan elolvassa a disszertációt, azt sem észlelte, hogy az csak egy recenziónyi terjedelmű. Érthető, hogy nem volt mit írásban elbírálnia, így csak a védésen nyilatkozott meg szóban. Akkor sem a nemlétező disszertációról, hanem csak a szerzőről, akit agyba-főbe dícsért. Mákné nagyon óvatosan válogatta ki a tanúkat. Mészáros PhD-bizottságának tagjai közül nem merte beidézni Simon Attilát, mert összetévesztette a frissen kinevezett névrokon fideszes államtitkárral. Ekkor még Demes-Kőfalusi Krisztinát sem hallgatta ki, aki az okirathamisítások zömét Szabó András utasítására elkövette. Őt azért is veszélyes lett volna beidézni, mert az ő előéletére már a RobotZsaruban is talált terhelő adatot. Vagyis ez a belföldi szélhámos már ismert volt a rendőrség előtt.

A mellékelt iratjegyzék azonban csak a komédia első felvonását tartalmazza. A nyomozást megszüntető határozatot ugyanis megfellebbezték. Az ügyre kijelölt ügyésznek vagy elfelejtettek szólni, vagy az elég szuverén volt ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfelelően döntsön, így helyt adott a panasznak. Az ügyészség határozatban állapítja majd meg, hogy Szabó András a hivatali visszaélést és intellektuális okirathamisítást elkövette, és további nyomozást rendelt el a vádemeléshez.

– folytatjuk –

 

Zsengellér spoken and written (Zsengellér szóban és írásban)

Szerző: jhnnsclvn – szeptember 20, 2012

A Szabó András hivatali visszaélései tárgyában indult büntetőeljárás, amely kisebb-nagyobb megakasztásokkal már 3 éve folyik, új aktualitást kapott. A nyáron a BRFK-n kihallgatták Zsengellér Józsefet, aki állítólag nem az általa készített jelentéssel összhangban vallott, hanem Balla utasítására hamisan, és az egyház nevében presszionálta a rendőrséget, hogy szüntessék meg a nyomozást Szabó András ellen. A Doktori Iskolával kapcsolatos visszaélések kivizsgálásával ugyanis a Szenátus 2009 őszén Zsengellért bízta meg, aki el is készítette kőkemény jelentését 2009 novemberében, és csontig leleplezte benne Szabó András hivatali visszaéléseit.

Új olvasóink számára röviden összefoglaljuk Szabó András bűnügyét. Mészáros Márton (MM) 2009 március 26-án összesen 13 oldalas szöveggel, amelynek a felét Korner Veronika írta, 100%-os doktori fokozatot szerzett az  Eisemann György által vezetett PhD-bizottságtól a Károlin. Témavezetője Szabó András dékán, opponense Szabó dékán felesége, Petrőczi (és Bednanics) voltak.

A védésre bocsátást MM állítólag 2009 március 9-én kérte, de kérvényén nincs iktatószám. Ugyanaznapra keltezett másik nyilatkozatában viszont azt jelenti be, hogy ca 2 héttel a védés előtt még csak az ötletelésnél tart, mert épp most készül témát váltani (20. századi magyar irodalomról 15. századi németre!), és kéri, hogy “a továbbiakban” (sic!), azaz a védésig hátralévő 17 napban Szabó András lehessen a témavezetője! Ezen a kérvényen fiktív iktatószám van…
Tovább…

Two cheaters: Mészáros and Lasztovicza (Két csaló: Mészáros és Lasztovicza)

Szerző: jhnnsclvn – augusztus 4, 2012

Szerző: Szegedi Kolléga

Vannak csalások, amelyek lelepleződnek és következményeik is lesznek, és vannak csalások, amelyek lelepleződnek ugyan, de nem lesznek következményeik. A Lasztovicza-fiú Mészároshoz képest peches. Mészáros Márton csalással szerzett fokozatot a Károlin 2009 márciusában. Lelepleződött, a fokozatot visszavonták, de sem őt nem függesztették fel tanársegédi állásából, sem Szabó András dékánt a professzori állásából, akinek a segítségével ezt véghezvitte. Nem függesztették fel Szabó András feleségét, Petrőczi Évát sem, aki egy nem létező disszertáció egyik opponense volt, sem Bednanics Gábort, a másik opponenst. Nem indult eljárás Eisemann György ellen sem, aki a bizottság elnöke volt, és ma is vígan tanít az ELTÉ-n minden felfüggesztés nélkül.

Mészáros a lebukás után ugyanazt a dolgozatot 4 hónapon belül új eljárásra benyújtotta a Szegedi Egyetemre – duplán szabálytalanul. Nem telt el a 2 év az előző eredménytelenül záruló eljárás óta, és Mészárosnak még nyelvvizsgája sem volt, amit a szegedi szabályzat előírt. Szegeden a 2006-os tiltó Kormányrendelet ellenére 2010. novemberében – lényegében a nyilvánosság kizárásával – tartották meg a védést, majd egy látszólagos belső vizsgálat után 2011. júniusában átadták Mészárosnak a doktori oklevelet, amelyet ő azóta is használ. A törvénysértés nyilvánvaló, ennek ellenére nem függesztették fel sem Lonovics János szegedi doktori intézeti elnököt, sem Klukovits Lajos titkárt, sem Balázs Mihályt, aki nemcsak a Doktori Iskola elnökeként volt felelős a csalásért, hanem még be is ült Mészáros bizottságába elnöknek…

Tovább…

Bednanics’ hearing (Bednanics kihallgatása)

Szerző jhnnsclvn @ február 5, 2012

Szerző: Bednanics keresztje

2010 őszén találtak az ELTÉ-n egy készülékben felejtett faxot. Sokáig tartott, amíg eljutott hozzánk. A fax azt dokumentálja, hogy Kulcsár Szabó Ernő környezete – akadémiai kutatócsoportja, családja, munkahelye – benne volt a Hima Gabriella elleni intrikában. A legtöbbet Bednanics és Hansági fáradozott felmondási ok gyártásán.  Ez a levél egy ilyen Balla megrendelésére “gyártott” ok. Kulcsár-Szabó Hansági Ágnes írta alá, melyben előadja a “köztiszteletben álló” Bednanicsot ért méltánytalanságot. A fax mégsem a Károliról, hanem az APÓS ELTÉ-s faxkészülékéről ment át Hansági lakástelefonjára 2010 szeptember 9-én szerdán 14:20-kor. Dékánhelyettesi fejléces levélre lett kinyomtatva, és ott helyben iktatva. Hansági talpnyaló reverenciával “Főtiszteletű”-nek szólítja a jelentéktelen bábrektor Ballát…

Tovább…

Mr. Butcher and Mr. Smith (Mészáros Márton és Schmitt Pál)

Szerző jhnnsclvn @ január 12, 2012

Szerző: Anthony

Schmitt Pál doktorijának lebuktatásához ennek a blognak nincs semmi köze. Nem a ti érdemetek, valljátok be, még csak nem is gondoltatok rá, halvány eszetekben sem merült fel a gyanú, hogy még egy tornából írt disszertáció is lehet csalás.

A Mészáros-ügy leleplezése azonban a ti érdemetek. Ország-világ elé tártatok egy bődületes csalást (külföldi lapok fórumain is szerepelt az ügy). 13 és fél oldalas, társszerzővel írt szövegre valaki summa cum laude minősítéssel (100%-kal) doktori címet kapott. Igaz, csak egy bóvli egyetemen, a Károlin. Majd amikor lebukott, és a MAB visszavonatta a Károlival a fokozatot, a patinásnak mondott, de valójában ugyanolyan bóvli és ugyanolyan korrupt Szegedi Egyetem ismételten kiadta a PhD-t, úgy, hogy a bukás után 4 hónappal már eljárásra fogadta a csalót a bukott dolgozatával együtt, holott a törvény minimum 2 év várakozást ír elő az eljárásra bocsátásig (nem pedig a védésig!). Mészárosnak a haja szála sem görbült, mint ahogy témavezetőinek – a kar akkori dékánjának és helyettesének – sem, a szegedi okirat- és névhamisítóknak, doktori iskola-vezetőknek, titkároknak, egyéb közreműködőknek, az egri opponensnek, a károlis dékánnénak (opponens a témavezető dékán-férj mellett!), az ELTÉ-s bizottsági elnöknek, egyiküknek sem, változatlanul a helyükön vannak mindnyájan. Csak egyetlen embert rúgtak ki az ügy miat, a Károli Doktori Iskolájának akkori vezetőjét, aki nem vállalt cinkosságot a csalásban. Őt a lehető legbrutálisabb módon üldözték és a legdurvább módszerrel végezték ki: betegállománya alatt – nem azonnali hatállyal, hanem visszamenőlegesen, beelőzve a visszamenőleges törvényeket.

 

Tovább…